Ködhűtés, avagy kültéri klimatizálás gazdaságosan

A párásítás nyújtotta előnyök az élet számos területén régóta ismertek; a különféle párásítási módszerek és eszközök széles körben elterjedtek, illetve terjedőben vannak. A levegő páratartalma számos helyen meghatározó, gondoljunk csak lakásunkra, munkahelyünkre; közérzetünket, hőérzetünket nagyban befolyásolja a környezet páratartalma, különféle mezőgazdasági épületekben (szaporítók, üvegházak, istállók stb.), illetve ipari területeken pedig a technológia egyenesen nélkülözhetetlenné teszi a páratartalom megfelelő szabályzását.

A levegőbe bocsátott apró vízcseppeknek adott körülmények között jelentős hűtőhatása van, ezen alapszik a ködhűtés. Ismeretes, hogy a párolgás következtében csökken a környezet hőmérséklete, tehát ha a levegőbe bocsátott vizet elpárologtatjuk (illetve elpárolog magától), jelentős hűtőhatást (más oldalról nézve: hőérzet-javulást) érhetünk el.

Ennek mértéke számos tényező függvénye: a környezet hőmérséklete, páratartalma, a napsugárzás, a szél, illetve a vízcseppek mérete mind-mind befolyásolják a hűtés hatékonyságát. Minél nagyobb a hőmérséklet, minél kisebb a levegő páratartalma, annál intenzívebb a párolgás, annál gyorsabb a hűtés.

Nagyon lényeges, mekkora cseppekre bontjuk a vizet. Már olcsó, egyszerű szerkezetekkel (különféle ködfúvók) akár energiabevitel nélkül, a hálózati víz nyomását felhasználva lehetséges párásítani, de az ilyen módon előállított pára viszonylag nagy cseppekből áll, ezért lassabban párolog, kevésbé érezhető a hűtőhatás, és a ködfelhővel érintkezve rövid idő alatt nedvesítő hatás tapasztalható (lecsapódik, megfolyik). Kis cseppméretű ködöt nagy nyomáson lehet előállítani, erre alkalmas szivattyúval, csőrendszerrel, fúvókákkal és kiegészítőkkel. Az 50-70 bar nyomáson működő ködhűtés nagy hatásfokú, nem nedvesítő, ráadásul látványnak sem utolsó.

A ködhűtéssel ideális esetben akár 5-8 °C-os hőmérséklet-csökkenés is elérhető a páratartalom jelentős növekedése nélkül. A vízcseppek mérete 5 mikronnál (5x10-6 m) kisebb, ezért a párolgás gyakorlatilag azonnali (természetesen továbbra is függ a környezeti paraméterektől). A ködhűtés gazdaságos, mivel 1 gramm víz elpárologtatása 600 kalória hőmennyiséget emészt fel; ez az energia a környezet hőmérséklet-csökkentésére fordítódik. A kültéri hűtőrendszerek üzemeltetése az egyszeri beruházás után gazdaságos: 11 méternyi (pl. terasz) kerület hatékony hűtéséhez szükséges 15 db fúvóka percenként kb. 2 liter vízzel beéri, a szivattyúmotor 400 wattos. Különféle méretekhez és alkalmazásokhoz különféle szettek kaphatók, de természetesen egyedi feladatok is megoldhatók; ez esetben teljesen testre szabott lesz a hűtés.

A telepítés nagyon egyszerűen, speciális szerszámok nélkül elvégezhető, a csövek és a fittingek egy mozdulattal összekapcsolhatók, a fúvókák szintén kézzel becsavarhatók a helyükre. A pangó vizek jelentkezését elkerülendő ajánlatos kiegészíteni a rendszert automata drain-szeleppel, mely a nyomás megszűnte után a csőhálózatban lévő vizet kiengedi; ezeket jellemző mélypont(ok)ra kell elhelyezni. Tekintettel arra, hogy a fúvókák lyukmérete igen kicsi (a legkisebb 0,15 mm-es), gondoskodni kell a víz alapos szűréséről. Bizonyos szettek az idomokon, csöveken, fúvókákon, speciális fittingeken és csőrögzítő bilincseken kívül a szivattyú megtáplálásához szükséges tömlőt, idomokat, szűrőt, sőt fúvókatisztító folyadékot és csővágó ollót is tartalmaznak.

A ködhűtés minden olyan helyen alkalmazható, ahol a hagyományos klimatizálási módszerekkel nem, vagy csak igen körülményesen és drágán érhető el eredmény. Szállodák, éttermek teraszain, kertekben, különféle szabadtéri helyeken eredményesen használható. Legutóbbi sikere a Plázson volt: a hosszú rakpartszakasz látogatói a szaharai melegben a 12 m hosszú Párakapuban találhattak felfrissülést.

A professzionális rendszerek egyébként sokoldalúan használhatók: a kültéri hűtésen kívül alkalmasak istállók, állattartó telepek „klimatizálására”, növényházak páratartalmának növelésére, fagyvédelemre, légtisztításra, különleges látványeffektusok létrehozására is.

Antal Miklós

(megjelent: HKL 10/2004, www.hkl.hu)